Ülök a téli kertben, figyelem a párás ablakokat. A vízcseppek egymással versenyeznek, hol egyiknek, hol másiknak szurkolok. A kezemben egy karamellás kávé, a forró nedű gőze vad táncot lejt. Most köd nyargal mellettem, belevesznek az örökzöld sötétségbe.
Amióta anya vagyok, teljesen más…